Igen, az oly sokat emlegetett tudatosság. Amióta bekerült ez a fogalom a köztudatba, sajnos sokszor ki lett forgatva, félreértelmezve és nevetség tárgyává is téve. 

Besenyő Pista bácsi: “ …Tudatosan táplálkoztam…végig tudtam, hogy eszek! Egyszer se haraptam mellé kérem…”

A reklámoknak köszönhetően ma már mindent lehet tudatosan csinálni: tudatosan enni, tudatosan vásárolni, tudatosan ápolni a bőrünket, sőt, még tudatosan nevelni a gyerekünket is. Ha most megkérnélek, hogy magyarázd el, hogy Te mit értesz ezek alatt, mit válaszolnál?

Tudod-e egyáltalán, hogy mi a különbség a tudatosság, a tudatos figyelem vagy a tudatos jelenlét (másnéven: mindfulness) között? Ha nem tudod, akkor segítek tiszta vizet önteni a pohárba. Elmagyarázom, hogy ez a sokféle kifejezés mit jelent, és megmutatom, hogy hogyan használd jól a tudatosságot, ha változni szeretnél.

Tudatos figyelem

Kezdjük a legegyszerűbbel. Az emberi agy tudatos befogadóképessége rendkívül alacsony. A minket érő információknak csak egy apró töredékét vagyunk képesek tudatosan érzékelni. A többi információ elveszik, mintha ott se lett volna. Képzeld el, hogy valakivel beszélgetsz a villamoson. Azon kívül, hogy arra figyelsz, hogy mit mond Neked, alig tudsz mást felfogni. Ha megkérdeznék Tőled, hogy hányan szálltak le az előző megállóban a legközelebbi ajtónál, vagy ha megkérdeznék, hogy milyen színű ruha van a melletted álló emberen, aligha tudnál válaszolni.

A tudatos figyelem azt jelenti, hogy eldöntjük, hogy azt a kis figyelmi kapacitást, amivel rendelkezünk, mire irányítjuk.

Ha mondjuk a villamossal olyan helyre mész, ahol még nem jártál, akkor a megállók neveit is figyelned kell, ilyenkor viszont arra a néhány másodpercre, amíg bemondják, “nem hallod meg”, hogy mit mond a beszélgetőtársad, mert most a figyelmed a megállók nevére irányult. 

A figyelem tudatos irányítását az önfejlesztésben akkor szokták használni, amikor a fókuszunkat a belső korlátainkról át akarjuk tenni a megoldásra. Ha ugyanis a belső korlátaidra figyelsz, akkor csak az akadályokat fogod észrevenni, de ha a megoldásra, akkor a lehetőségeket.

Tudatos jelenlét (Mindfulness)

A tudatos jelenlétet a boldogság és a teljesség érzetéhez szokták kötni. Leginkább spirituális technikaként alkalmazzák, de egyre gyakoribb eszköz már a pszichoterápiában is.

A tudatos jelenlét célja, hogy a velünk történő dolgokat minél gazdagabban éljük meg. Úgy is szokták mondani, hogy a Jelenben élünk, vagy Megéljük a jelent.

Ezt azért szokták a boldogsághoz és a teljességérzethez kötni, mert amikor a jelenre figyelünk, akkor jobb a közérzetünk és pszichésen is kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Ez azért van így, mert a jelenben történő dolgokat képesek vagyunk befolyásolni, míg a múltbeli vagy a jövőbeni dolgokat nem. Kutatások igazolták, hogy a múlton való rágódás könnyen depresszióhoz vezethet, míg a jövő miatt való aggódás pedig szorongáshoz.

Amikor megéljük a jelent, olyan, mintha lelassulna az idő. A figyelmünket a környezetünkre irányítjuk, így nincs kapacitásunk a problémákon vagy a megváltoztathatatlan dolgok miatt aggódni. Sokan ilyenkor fedezik fel újra az ételek ízét, vagy a levegő illatát, mert a tudatos elmének van rá kapacitása, hogy ezeket is feldolgozza. Ezért szoktak gyakran arról beszámolni, hogy megszépült a világ.

Tudatosság

Ellentétben azzal, ahogyan sokan magyarázzák, a tudatosságnak nem az a lényege, hogy tudatában vagy annak, hogy mit csinálsz, vagy, hogy állandóan arra gondolsz, amit éppen csinálsz. A tudatosságot sokkal inkább hasonlítanám egyfajta kíváncsisághoz vagy megfigyeléshez, aminek alapeleme az elfogulatlanság.

A tudatosság jelentősége, hogy megszabadulunk a prekoncepcióinktól, az előítéleteinktől, itt most elsősorban magunkkal szemben, és úgy figyeljük meg és fogadjuk el a dolgokat, mintha most találkoznánk velük először, mintha most csinálnánk azokat a dolgokat először. Nem minősíted magad, amikor valamit csinálsz, és nem cselekszel rutinból. Ehelyett csakis a jelen helyzetre reagálsz.

Mire jó ez?

Mindennapi működésünket és a döntéseink 95%-át a tudatalattink irányítja. A tudatalatti pedig rutin alapján működik. A másodperc töredéke alatt ad utasítást Neked, hogy mit csinálj, anélkül, hogy mérlegelné, hogy mi a legjobb döntés a számodra. A tudatalatti az alapján adja az utasítást, hogy hasonló helyzetben mit szoktál a leggyakrabban csinálni. Mondjuk ha kritika ér, és erre Te rendszeresen úgy szoktál reagálni, hogy felkapod a vizet, akkor a tudatalatti a jövőben is mindig azt az utasítást fogja adni Neked, hogy kapd fel a vizet. Ez ugye nem túl hatékony? Ha viszont tudatosan megfigyeled a helyzeted, azzal ki tudod kerülni az automatikus reakcióidat, és függetlenül a múltbéli szokásaidtól képes leszel az adott helyzetre reagálni és a legjobb döntést meghozni. 

Ez azért is nagyszerű, mert így azt is meg tudod magadon figyelni, hogy mi zajlik le benned ilyenkor. A pszichológiában a kognitív viselkedésterápia lényege, hogy a rosszul működő berögződéseinken úgy tudunk változtatni, hogy megfigyeljünk az érzéseinket, a gondolatainkat, megvizsgáljuk, hogy mennyire elfogultak vagy eltúlzottak, és megpróbáljuk őket minél inkább közelíteni a tényekhez. A legtöbb fájdalom és stressz okozója nem is az, amit mondanak nekünk vagy amit tesznek velünk, hanem az, ahogyan értelmezzük őket, és ahogyan magunkat minősítjük ezeknek az értelmezéseknek a hatására.

Ha például egy ismerősöd úgy megy el melletted az utcán, hogy rád se néz, azt értelmezheted sokféleképpen. Értelmezheted úgy, hogy biztos nagyon el volt gondolkodva és észre se vette a környezetét, vagy, hogy azért nem köszönt, mert haragszik rád, vagy, hogy azért nem köszönt, mert nagyon rosszul néztél ki és meg se ismert stb. Az egészséges és hatékony hozzáállás alapja az, hogy csak a tényekből vonsz le következtetést, a hiányzó információt pedig megpróbálod beszerezni. Sokan szokták mondani, hogy volt egy olyan érzésük, vagy a megérzésükre hallgattak. A megérzésekről és az érzelmek megbízhatóságáról fogok csinálni egy külön blog bejegyzést ebben a sorozatban.

Hogyan használd a tudatosságot?

Ha van egy visszatérő helyzet, amiben mindig rosszul érzed magad, vagy rosszul reagálsz, akkor legközelebb, mikor ilyen helyzetbe kerülsz, próbáld magadban kimondani a gondolataidat és megfogalmazni az érzéseidet. Ha közben nem is sikerül, de amint egyedül leszel, csináld meg. Még jobb, ha le is írod őket.

Amikor visszaolvasod, vagy amikor kimondod magadban ezeket a gondolatokat és érzéseket, rá fogsz jönni, hogy hol van bennük torzítás. Ha ezeket megvizsgálod, rájöhetsz, hogy milyen félelmek vagy hiedelmek mozgatnak belülről.

Remélem hasznos volt ez a kis útmutató. A sok olvasás után már nem biztos, hogy emlékszel, hogy melyik mi volt, ezért most összefoglalom Neked. Ha röviden meg akarnám fogalmazni a különbséget a Tudatos figyelem, a Tudatos jelenlét és a Tudatosság között között, akkor azt mondanám, hogy:

A Tudatos figyelemnél eldöntjük, hogy mire fókuszáljunk, a Tudatos jelenlétben megpróbáljuk minél gazdagabban átélni az eseményeket, a Tudatosságban pedig elfogulatlanul megfigyeljük, hogy mi zajlik bennünk. 

És, hogy hogy jön ide a tudatos táplálkozás, a tudatos vásárlás, a tudatos bőrápolás vagy a tudatos gyereknevelés? Nos, ez a fajta tudatosság nem azonos azzal a tudatossággal, amit feljebb írtam. A magyarban sajnos nincs külön szavunk, amivel meg tudjuk különböztetni őket. Ezekben az esetekben a tudatosság annyit jelent, hogy szándékos döntés eredménye, vagyis, ismereteket szereztél az adott témában (pl. táplálkozás), és magad választod ki adott szempontok szerint a legmegfelelőbb módszert. 

Sikeres napot kívánok!

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük