Megerősítések – Kamu vagy tényleg működnek?
A pozitív megerősítéseket, vagy másnéven affirmációkat nagyon gyakran ajánlják ahhoz, hogy növeld az önbizalmadat, vagy, hogy motiváld magadat egy cél eléréséhez. Mindössze annyit kell tenned, hogy hangosan elismételsz pozitív állításokat magadról, és ez csodálatos módon bekúszik a tudatalattidba és arra fog ösztönözni, hogy ezeket az állításokat meg is tudd valósítani az életedben, vagy olyanná válj, mint amilyen lenni szeretnél. Egyszerűnek hangzik, mégis nagyon sokat ígér. Vajon tényleg működik? És, ha igen, akkor miért nem használja már mindenki?
Ha nem tudod pontosan, hogy miről is van szó, biztosan láttál már olyan filmet, különösen amerikai filmet, amiben egy ember a tükör előtt áll és magát bíztatja egy komoly kihívás előtt. Ezek az önbuzdító beszédek azt a célt szolgálják, hogy elhidd magadról, hogy képes vagy véghezvinni a célodat és megvan benned a képesség, hogy azzá válj, akivé szeretnél. Ennek egy másik fajtája, amikor leírod magadnak egy papírra a vágyaidat vagy vágyott tulajdonságokat jelen idejű állítások formájában, és azokat olvasod fel hangosan minden reggel, vagy este, lefekvés előtt.
Miért működik?
Ezeknek a megerősítéseknek a lényege az ismétlés. Mivel a tudatalattink irányítja a mindennapi döntéseink 95%-át, ezért ha változást akarsz elérni önmagaddal kapcsolatban, akkor elsősorban a tudatalattidra kell hatnod. A tudatalattira kétféle módon lehet hatni. Egyrészt az erős érzelmek által, másrészt, az ismétlések által. Az erős érzelmek azt közvetítik az agyadnak, hogy egy fontos tapasztalattal állsz szemben, amire emlékezned kell, így az szinte azonnal rögzül a tudatalatti elmédben. Az ismétlés pedig úgy hat, hogy ha gyakran jön létre kapcsolat az idegsejtek között, akkor ez a kapcsolat megerősödik, és amit kezdetben még tudatos erőfeszítés árán tudtál elérni, az automatikussá válik.
A megerősítések is ezt az utóbbit célozzák. Amikor sokszor hallasz egy információt, akkor az az agyad aktív memória tárába kerül. Ez azt jelenti, hogy döntéshelyzetekben ezt az infót fogod a legkönnyebben elérni. Ezért van az, hogy ha mondjuk valakivel sokat beszélgetsz a banánról, és utána megkérnek, hogy mondj egy színt ami először eszedbe jut, akkor az nagy valószínűséggel a sárga lesz. 🙂
Miért nem működik?
A megerősítések kezdetben kellemes érzéssel töltenek el, amikor sikerül beleélned magad abba a helyzetbe vagy lelkiállapotba, amiben lenni szeretnél. Ám amikor nap mint nap elkezded ismételgetni ugyanazokat a mondatokat, az elméd elkezdi megtanulni őket szószerint. Előbb-utóbb úgy fogod őket kimondani vagy felolvasni, hogy már nem is figyelsz a szavakra. Ezzel pedig az a probléma, hogy akkor viszont nem is lesznek hatással rád. Előfordulhat az is, hogy úgy mondod ki őket, hogy közben egészen máshol jár az eszed, vagy már te sem hiszel bennük.
A másik probléma a megerősítésekkel, hogy olyan dolgokat mondasz, amit nem hiszel el. Hiába mondod magadnak, hogy bátor vagy és tele vagy önbizalommal, amikor egyáltalán nem tudod magad elképzelni egy olyan helyzetben, ahol ki kell állnod emberek elé. Habár a tudatoddal azt hallod, hogy bátor vagy, a tudatalattiban az az üzenet kódolódik el, hogy nem vagy az. És végsősoron az számít, ami a tudatalattiban kódolódik el. Sőt, ilyenkor a megerősítés még rá is tehet egy lapáttal arra, hogy kevesebb önbizalmad legyen, mert a tudatalattid még azt is elkódolja, hogy azért mondogatod magadnak, hogy bátor vagy, mert nincs semmi önbizalmad, és segítségre van szükséged.
Vagyis, ha a tudatos cselekedeteid nincsenek összhangban a tudatalatti hiedelmeiddel, akkor nincs értelme az egésznek. A tudatalattiról le fog pattanni minden tudatos erőfeszítésed.
Hogyan használd jól?
Nem kell elkeseredned. Szerencsére van módja annak, hogy a megerősítések ne váljanak megszokássá, és a tudatos és tudatalatti működésedet összhangba tudd hozni.
Az egyik módszer az, hogy el kell kerülnöd, hogy rátanulj a megerősítésekre. Először is, a megerősítéseket ne szószerint ismételgesd. Sőt, meglepőt fogok mondani, ne is te magad mondd magadnak. Most azt gondolod, hogy hát nem ez a lényege pont? Az ismétlésből adódó hasznot úgy tudod hatékonnyá tenni, ha azok mindig újként hatnak rád, és arra késztetik az elmédet, hogy dolgozd fel őket.
Ezt úgy érheted el, hogy nem egy adott mondatot választasz ki, hanem egy adott témát. Maradjunk a példa kedvéért az önbizalom növelésnél. Ha szeretnél magabiztosabb lenni, akkor először is gondold át, hogy mi akadályoz téged abban, hogy magabiztosnak érezd magad. Milyen hiedelmek, meggyőződések vannak a fejedben, amik ellenállnak annak, hogy magabiztosnak lásd magadat. Ha ezt sikerül megfogalmaznod, akkor írd le ezeket a kulcsszavakat, vagy alakítsd át őket kérdéssé. Ezek után nyiss meg egy internetes keresőt, vagy a YouTube keresőjét, és írd be egyenként ezeket a kulcsszavakat és a kérdésedet. Nézd meg milyen találataid lesznek, és amiről úgy látod, hogy nem hülyeség, és valamilyen tanácsot vagy tanítást tartalmaz, mentsd el. Az összeset. Innentől, minden nap olvass el vagy nézz meg egyet belőlük. Ennek több előnye is van:
Egyrészt folyamatosan edukálod magad a témáról, így az agyadnak dolgoznia kell, tehát időt fog vele tölteni, esetleg el is gondolkozol azon, amit olvastál/hallottál.
Ezen kívül minden nap kapsz valami motiválót az önbizalmadra nézve, de nem szoksz hozzá, mert mindig valaki másnak az írását, előadását, véleményét fogod hallani. Nem baj, ha többen is ugyanazt mondják. A lényeg, hogy picit másképp fogod hallani, más szavakkal, más nézőpontból. Az agyad számára ez olyan lesz, mintha a világon mindenki erről beszélne, és ezért elkezdi igazságnak kezelni.
A másik módszer, hogy nem “én állításokat” mondasz, mert azt nehéz elhinned. Ha nincs önbizalmad, de azt mondod, hogy van, attól még nem lesz. Mit mondj akkor helyette?
Ez egy kis tervezést igényel. Ahhoz, hogy legyen önbizalmad, úgy kell viselkedned, olyan dolgokat kell megtenned, mint akinek van önbizalma. Vagyis olyan dolgokat, amiket eddig nem tettél meg, mert féltél tőlük. Mondjuk eddig nem mertél véleményt nyilvánítani társaságban, mert féltél attól, hogy konfliktusba keveredsz valakivel, és talán még ki is közösíthetnek, vagy megszégyeníthetnek.
Akinek van önbizalma, azt ez nem állíthatja meg. Nyilvánvaló, hogy aki véleményt nyilvánít, az kockáztatja, hogy konfliktusba keveredik, és akár el is vesztheti bizonyos emberek szimpátiáját. Az önbizalom nem azt jelenti, hogy soha nem kockáztatsz semmit, hanem azt, hogy annak ellenére, hogy van vesztenivalód, te önmagadhoz hű maradsz, kiállsz az értékeid, az elveid mellett.
Tehát ha önbizalmat akarsz, akkor a cselekedeteidnek tükröznie kell az önbizalmat. Elárulok egy titkot. Előbb van a cselekedet, utána fog jönni az érzés. Az önbizalmat abból fogod megszerezni, hogy tapasztalatokat szerzel önmagadról. Amikor egy önbizalommal teli cselekedetet hajtasz végre, akkor ezt az elméd úgy fogja elkódolni, mint bizonyítékot arra, hogy van önbizalmad. Minél több ilyen tapasztalatot szerzel, annál erősebb lesz az önbizalom érzete benned. Idővel pedig automatikussá, alapértelmezetté fog válni.
Szóval vissza a megerősítésekhez. Ott tartottunk, hogy ne “én állításokat” mondj. Helyette jelölj ki magadnak cselekvéseket. Mondjuk az önbizalom esetében jelöld ki magadnak azt, hogy kimondod a véleményedet. A megerősítésbe ezt írd bele. Röviden azt a mondatot, hogy Önbizalmam van, cseréld le arra, hogy Kimondom a véleményemet.
Figyeld meg, hogy ez már nem klasszikus módon megerősítés lesz, hanem emlékeztető. Egy emlékeztetővel a tudatalattid nem fog tudni vitatkozni, tehát nem lesz benned ellenállás. Hiszen az önmagaddal kapcsolatos hiedelmeid ellenére is meg tudod tenni, hogy elmondod a véleményedet.
Próbáld ki ezt a két technikát, és meglátod, hogy egyszercsak elkezdenek rád hatni. Tudom, hogy sokkal kényelmesebbnek és biztonságosabbnak hangzik csöndben pozitív dolgokat mondogatni magadnak. De változást csak úgy tudsz elérni, ha átbillensz a negatív holtponton. Azt pedig meg fogod érezni.
Sikeres napot kívánok!
Hagyjon egy választ!
Szeretne csatlakozni a beszélgetéshez?Nyugodtan járulj hozzá az alábbiakban!