Milyen hatással van a boldogságodra a gondolkodásod?

A boldogságot sokan a pénzhez, a sikeres munkához vagy a harmonikus párkapcsolathoz társítják. Mégis sokan vannak, akiknek ez mind megvan, mégsem érzik magukat boldognak. 

Ha most megkérdezném, hogy boldog vagy-e, mi alapján döntenéd el? Válaszolj a kérdésre, hogy boldog vagy-e, majd figyeld meg, hogy mi volt az előző gondolatod. Mikor pozitívak a gondolataink, boldognak érezzük magunkat, és fordítva is, mikor negatívak a gondolataink, boldogtalannak érezzük magunkat. Nézzük meg ezt egy kicsit közelebbről.

A gondolatainknak hatalmas erejük van. Minden döntésünket, minden cselekedetünket, ebből kifolyólag az életvitelünket is gondolatoknak köszönhetjük. A gondolatok viszont nem egyszerűen csak a helyzetből következnek, hanem számos összetett és néha kiismerhetetlen forrásból, amik jó részének nem is vagyunk tudatában. 

Hogyan hatnak rád mások gondolatai

Bármilyen meglepő is számodra, de a gondolataid nagy része nem a sajátod, hanem készen kaptad őket másoktól. Az első gondolatainkat gyerekkorunkban kapjuk a szüleinktől. Gyerekkorunkban hagyjuk, hogy megmondják nekünk mi a helyes, mi a helytelen, más szóval megmondják, hogy hogyan gondolkodjunk a világról. Ez így természetes. Ám ezeket nem semlegesen kapjuk, hanem a szülő tapasztalatainak, beállítottságának szűrőjén keresztül. Ha a szülő úgy gondolja, hogy az életben mindenért meg kell szenvedni, akkor Te is azt fogod gondolni. Ha a szülő úgy gondolja, hogy az embernek fel kell áldoznia magát másokért, akkor Te is azt fogod gondolni. Ha a szülő úgy gondolja, hogy aki jól érzi magát az életben az erkölcstelen és felelőtlen, akkor Te is azt fogod gondolni. Vagyis már az életed kezdetén megtanítják Neked, hogy úgy gondolkozz és úgy érzékeld a világot, ahogyan ők.

Gyerekként fel sem merül benned, hogy többféleképpen is lehet valamit felfogni, több szempontból is lehet valamit értelmezni. Aztán folytatódik az agymosás. Amikor közösségbe kerülünk, arra törekszünk, hogy legyenek barátaink, és befogadjanak minket, ezért nekik próbálunk megfelelni. Ezen közben pedig átvesszük ezeknek az embereknek a véleményét, világnézetét. Végül pedig átvesszük a társadalom által hangoztatott véleményeket és világnézetet. Ezek a vélemények, világnézetek most is veled vannak. Ezeken keresztül szűröd meg a körülötted lévő világot és ezek alapján gondolkodsz saját magadról is. 

Ha a barátaid úgy gondolták, hogy csak akkor menő valaki, ha BMW-vel jár, akkor a boldogságodat is ahhoz fogod mérni, hogy van-e BMW-d. Ha a szüleid azt gondolták, hogy mindenért keményen meg kell dolgozni, te pedig sikeres vállalkozó vagy, aki passzív jövedelemből él, és napi néhány órát dolgozik, boldogtalan leszel, mert lustának, naplopónak fogod érezni magad. Ha a társadalom nem nézi jó szemmel, ha egy nő kezdeményez az ismerkedésnél, akkor egy jól sikerült randi után mégis boldogtalannak fogod magad érezni, mert Te kezdeményeztél. 

Hogyan hat rád a saját hozzáállásod

Kutatók szerint az, hogy hogyan magyarázod a veled történt eseményeket meghatározza, hogy mire leszel képes a jövőben. Például képzeld el, hogy nem sikerült az angol nyelvvizsgád. Épp most tudtad meg az eredményt. Mi az ami átfut az agyadon? 

“Megbuktam, mert hülye vagyok.” vagy “Hát, igen többet kellett volna tanulnom.” 

Attól függően, hogy hogyan reagálsz, megmutatja a helyzethez való hozzáállásodat. 

Ezzel a két gondolattal egyben egy csomó más dolgot is állítottál, és már döntéseket is meghoztál. Amikor azt gondolod, hogy hülye vagy, azzal nemcsak azért az egy elrontott nyelvvizsgáért bünteted magadat, hanem az egész lényedért. Emellett még azt a döntést is meghozod, hogy nem érdemes újra próbálkozni, mert a hiba a képességeidben van, amin nem tudsz változtatni. Amikor viszont azt gondolod, hogy többet kellett volna tanulnod, azáltal már sikeresen fel is mérted a problémát, megoldást is találtál rá, és meghoztad a döntést is, ha át akarsz menni, többet kell belefektetned.

Az első gondolkodás típust rögzült szemléletnek hívják, a második gondolkodás típust pedig fejlődő szemléletnek hívják. Ezek kialakulásáról és, hogy hogyan változtathatod meg a gondolkodás típusodat, ebben a cikkemben olvashatsz. 

Hogyan hat rád amire figyelsz

Az emberi agy másodpercentként 11 millió bit információt dolgoz fel, ám ebből mindössze 40-50 bit információ válik tudatossá. Ez azt jelenti, hogy a minket érő temérdek információt alaposan megszűrjük és csak egy elenyésző töredékét fogjuk fel. Mi dönti el, hogy mi jusson át a szűrőn? 

Erre való a figyelem. A figyelem úgy működik, mint a Google keresője. Tudod, hogy mit akarsz látni, ezért beírod a kulcsszavakat és feljönnek az ennek megfelelő találatok. A figyelem esetében a kulcsszavak azok a dolgok, amik segítenek megtalálni azt amit keresel. Ha például azt gondolod, hogy az emberek alapvetően bunkók, akkor a figyelmed a bunkó módon viselkedő emberekre fog irányulni, így még ott is kiszúrod őket, ahol más észre se venné. Gondolj bele mennyi más is történik eközben, ami nem jut el a tudatos agyadig, mert azok már nem férnek be a szűrődön.

A figyelmi szűrő segít kiemelni azokat a dolgokat, amiket keresel. Tehát ha negatív dolgokat keresel, akkor azokból fogsz többet látni, ha pedig pozitív dolgokat keresel, akkor azokból fogsz többet látni. Ha minél többször szeretnéd boldognak érezni magadat, akkor figyelj azokra a dolgokra, amik jó érzéssel töltenek el, amik jó irányba visznek, és ne a megváltoztathatatlan problémákon rágódj. Figyeld meg, hogy a boldogságérzetedet akár egy pillanat alatt is megváltoztathatod. Gondolj most egy olyan dologra, amire büszke vagy az életedben, vagy valamire, ami jól sikerült a mai nap folyamán, és figyeld meg, hogy most hogyan érzed magadat.

Kérdésed van? Tedd fel lentebb a hozzászólásban.

Ha van olyan ismerősöd, akinek hasznos lehet ez a cikk, küldd el neki is!

1 válasz

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük