Hogyan változtasd meg a negatív szemléletmódodat?

,
Hogyan változtasd meg a negatív szemléletmódodat?

Mindenben csak a negatívumokat veszed észre? Könnyen feladod az első kudarc után? Nem hiszed el, hogy többre vagy képes? Kutatások kimutatták, hogy a hosszútávú sikerek kulcsa sokkal inkább a szemléletmódunkban rejlik, mint a képességeinkben. De mitől függ, hogy hogyan látjuk magunkat és a világot, és tudunk-e egyáltalán változtatni rajta?

Mit tehet a biológia a szemléletmódunkról?

A negatív gondolkodásmód egy velünk született dolog.

A negatív gondolkodásmód egy velünk született dolog. Pontosabban az emberi idegrendszer természetes funkciója. Az emberi idegrendszer egyik legfőbb funkciója az, hogy megvédjen minket a veszélyektől. Ennek érdekében az evolúció során úgy fejlődött, hogy különös figyelmet fordít a környezetünkben lévő lehetséges veszélyforrásokra. Nemcsak azt keresi, hogy mi jelenthet veszélyt a számunkra, hanem élénken meg is jegyzi ha egyszer valami rossz történt velünk, és arra fog ösztönözni, hogy legközelebb mindenáron kerüljük el a hasonló helyzeteket.

Ez a funkció még az ősidőkben alakult ki, amikor vadászó-gyűjtögető életet éltünk, és létfontosságú volt, hogy idejében észrevegyük a közeledő kardfogú tigrist, és emlékezzünk is rá, hogy hol találkoztunk vele. Mint a legtöbb ősi agyi funkció, ez is beépült a tudatalattinkba, ezért teljesen automatikusan működik, anélkül, hogy előtte átgondolnánk van-e valami valós veszély a környezetünkben. Az agyunk számára nincs különbség a szavanna vagy egy első randi között. Ugyanúgy figyel a veszélyforrásokra és a negatívumokra. 

Mi több, ez a magyarázata annak is, hogy miért fogyasztjuk olyan nagy mennyiségben a negatív híreket, vagy katasztrófákat. Az emberi agy számára ezek sokkal fontosabbak és érdekesebbek, mint a pozitív hírek, mint amikor kis pandák születtek az állatkertben. 

A két alapvető szemléletmód

Az idegrendszerünk természetét nem tudjuk megváltoztatni, de nem is célszerű, hiszen alapvetően hasznos, életmentő funkciója van. A probléma akkor van, amikor az idegrendszered a veszélyforrást nem a külvilágban találja meg, hanem saját magadban. Vagyis saját magadtól akarod megóvni magadat. Ilyenkor történik az, hogy nem tudsz talpra állni egy kudarc után, vagy épp ellenkezőleg, “leszarod” a fontos dolgokat, vagy nem tudsz előre lépni az életben, mert nem hiszel saját magadban. 

Mi történik ilyenkor?

a kétféle szemléletmód iskoláskorban alakul ki

Carol Dweck, amerikai pszichológia professzor és kutató hetedikes általános iskolai tanulókon figyelte meg, hogy a gyerekek iskolai tejlesítménye attól függött, hogy hogyan magyarázták az első kudarcaikat. Az iskolaév kezdetén minden gyerek azonos tudásszintről indult. Majd elkezdték őket figyelni, és időről időre mérték a tanulmányi eredményeiket. Kitöltettek velük egy pszichológiai tesztet is, mely azt mérte, hogy hogyan reagálnak a kudarcra. Már 3 hónap elteltével azt vették észre, hogy azok a gyerekek, akik a kudarcot tanulságként fogták fel, és ösztönzőleg hatott rájuk, sokkal jobb eredményeket értek el, mint azok a gyerekek, akik a kudarcot lesújtóan élték meg, és eltántorította őket a tanulástól. 

Carol Dweck az első típust fejlődő szemléletmódnak, a második típust pedig rögzült szemléletmódnak nevezte el. A rögzült szemléletű ember úgy gondolkodik, hogy a tehetség, az intelligencia és a kreativitás velünk született dolog, és egész életünkre behatárol minket. Az alap adottságainkon nem tudunk változtatni, ezért nincs értelme küzdeni a jobb teljesítményért. Az ilyen ember a kudarcot személyes támadásnak éli meg, így vagy el akarja kerülni a kihívásokat az adott dologgal kapcsolatban, vagy leadja az igényeit és olyan környezetet választ, ahol a saját szintjét nem haladják meg mások. Az ilyen emberek saját magukat a teljesítményük alapján értékelik.

Ezzel szemben a fejlődő szemléletű ember úgy gondolkodik, hogy a tehetség, az intelligencia és a kreativitás fejleszthető. Kemény munkával és kitartással meg tudjuk haladni saját magunkat és egyre feljebb tudunk jutni. A kudarcot tanulásként éli meg, és a tapasztalatait felhasználja a következő próbálkozásánál. Saját értékét abban látja, hogy képes fejlődni és tanulni.

Honnan kapjuk a szemléletmódunkat?

A két szemléletmód közötti különbség eléggé szembetűnő. Mintha az egyik büntetést, a másik pedig bíztatást kapna a kudarcaiért. Pontosan így is alakultak ki. Mikor gyermekkorunkban megbüntetnek a kudarcainkért és a képességinket okolják értük, akkor elég hamar megtanuljuk, hogy nem sokat érünk, és jobban járunk, ha elkerüljük a hasonló helyzeteket. Ha viszont a kudarcainkra úgy reagálnak, hogy nem a világ vége, és megmutatják mit rontottunk el és hogyan javíthatjuk ki, akkor ez pont arra fog ösztönözni minket, hogy legközelebb jobban csináljuk és elérjük a magasabb szintet.

Mit tehetsz akkor, ha rögzült szemléletmóddal rendelkezel?

Ha rögzült szemléletmóddal rendelkezel, akkor valószínű, hogy bizonyos dolgok tabuk a számodra. Ez lehet akár a nyelvtanulás, vagy valamilyen sport, vagy kreativitást igénylő feladatok. Vagy elég hamar ideges és türelmetlen leszel, ha nem megy elsőre valami, vagy nem olyan lesz az eredmény, mint vártad. Ezért a legjobb módszer az, ha megpróbálod ezeket próbára tenni. 

Először is, kezdd azzal, hogy felidézel olyan tapasztalatokat, amikor kitartó munkával sikerült fejlődést elérned. Ilyen lehet például az, amikor megtanultál úszni vagy biciklizni. Vagy visszagondolhatsz arra is, hogy mennyivel többet tudsz most a munkádban, mint az első napon, amikor elkezdtél dolgozni. Lehet, hogy ezek eddig fel sem tűntek Neked, pedig ezeket a dolgokat is kudarcok újtán sajátítottad el. Többször kellett próbálkoznod, és többször csináltad rosszul, de végül megtanultad őket.

tanulj meg valami új dolgot, amivel próbára teheted a negatív szemléletmódodat

A következő módszer az, hogy tanulj meg valami új dolgot. Olyasmit válassz, ami kihívást jelent, de örömmel töltene el, ha sikerülne megcsinálnod. Ez lehet akár egy finom, de nehéz étel elkészítése is. Amikor először megcsinálod kóstold meg, és figyeld meg, hogy mennyire vagy elégedett. Ha nem sikerült úgy, mint vártad, akkor ne légy mérges, hanem vondd le a tanulságot. Mit kellene legközelebb másképp csinálnod? Aztán csináld meg újra. Nem kell azonnal, lehet egy másik napon is. Csináld újra addig, amíg el nem éred azt az eredményt, amit vársz.

Minden egyes próbálkozás után vond le a tanulságot. Ha kitartó vagy, meg fogod tapasztalni, hogy képes vagy a fejlődésre, és látni fogod magadon a tanulás hatását, ahogy kétbalkezesből egyre jobbá, egyre ügyesebbé válsz. Ha megvan a sikerélményed, akkor kezdd el minden nap kihívások elé állítani magadat. Hamarosan teljesen át fog alakulni a szemléletmódod.

Végül pedig keress motiváló embereket. Keress olyan videókat, vagy könyveket, vagy podcastokat, amik inspirálólag hatnak rád, és naponta legalább egyet nézz meg, olvass el vagy hallgass meg. Más emberek sikertörténetei, és nehézségei meg fognak erősíteni abban, hogy lehetséges fejlődni Neked is, és ha rendszeresen kapod őket, akkor csakúgy, mint a hírek, bele fognak szivárogni a fejedbe és lassan átformálják az egész gondolkodásmódodat.

Kérdésed van? Tedd fel lentebb a hozzászólásban.

Ha van olyan ismerősöd, akinek hasznos lehet ez a cikk, küldd el neki is!

1 válasz

Trackbacks & Pingbacks

  1. […] hívják. Ezek kialakulásáról és, hogy hogyan változtathatod meg a gondolkodás típusodat, ebben a cikkemben […]

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.