Hogyan cseréld fel a halogatást produktivitásra?

A halogatásra nyugodtan kijelenthetjük, hogy népbetegség. Alig van olyan ember, aki ne halogatott volna már valamit az életében. Mindenki tudja róla, hogy rossz és csak növeli a stresszt és a feszültséget, mégsem tudunk róla leszokni. A következőkben megosztok Veled 7 tippet, amivel lecserélheted a halogatást produktivitásra.

Mi a különbség a halasztás és a halogatás között?

Mindenki, aki halogat, azzal áltatja magát, hogy csak későbbre halasztja az adott feladat elvégzését. Pedig ha ez valóban csak erről szólna, akkor azonnal kijelölnél egy másik időpontot és akkor meg is csinálnád azt a dolgot. Ezzel szemben a halogatás egy rendszeres dolog. A szóban is benne van a gyakorító képző, ami azt jelenti, hogy nem egy egyszeri halasztásról beszélünk, hanem egy ismétlődő szokásról.

A halogatás valójában sohasem az adott feladat elvégzésének szól, hanem a feladat elvégzése által keletkezett feszültség elkerülésének. Azért halogatunk, mert a feladat, amit el kellene végeznünk stresszt, feszültséget kelt bennünk, és ettől az érzéstől akarunk megszabadulni. Tehát a halogatás egy önnyugtató stratégia, melynek az egyetlen célja, hogy minél gyorsabban elmulassza a kellemetlen érzést. Ezért tehát a halogatás csak a jelen pillanatra nézve megoldás, hosszú távon viszont inkább káros.

Amikor halogatsz valamit, meggyőzöd magad, hogy van még időd, vagy más, fontosabb dolgot kell elintézned (ami nem kelt benned feszültséget), másszóval minimalizálod, vagy nem veszel tudomást az adott feladat súlyáról, így megszűnik benned a feszültség. Legalábbis, amíg nem gondolsz rá újra. A halogatásnak viszont pontosan ez a legnagyobb csapdája.

Hogyan vess véget a halogatásnak?

Kutatások kimutatták, hogy a félelem, a stressz csak addig a pontig tart, amíg el nem kezdesz aktívan cselekedni. Az agyunk ugyanis nem tud egyszerre két dolgot csinálni. Nem tud egyszerre félni és problémát megoldani. Maga a félelem és a problémamegoldás két külön agyterülethez tartozik. Tehát, amint elkezdesz az adott feladattal foglalkozni, megszűnik a félelem érzet, a stressz, ami elől menekültél. A halogatással viszont megfosztod magad attól, hogy túllegyél a félelmeden, és akárhányszor eszedbe jut, hogy meg kéne csinálni, újra és újra feszült állapotba fogsz kerülni. Míg ha elkezdenéd csinálni, végleg megszabadulhatnál a feszült érzéstől.

Ha ezt sikerül felismerned, akkor jöhet a következő lépés: Hogyan legyél produktívabb? Most megosztok Veled 7 tippet, de ahhoz, hogy hasznosítani tudd őket, figyeld meg magadat egy hétig, és válaszolj a következő 7 kérdésre.

1. Milyen rossz szokásaid vannak, amikkel hátráltatod magadat?

Amikor csak úgy telnek a napjaink nem vesszük észre, hogy mennyi időnk megy kárba. Rengeteg olyan dolgot végzünk rutinszerűen, amik teljesen feleslegesek, vagy haszontalanok. Ilyen lehet például a Facebook görgetése, vagy a hírek órákon át való olvasgatása. Kikapcsolódásnak elmegy belőlük egy kis mennyiség, de ha nem figyelsz oda, akár naponta több óra is lehet, ami már más, hasznosabb és fontosabb dolgoktól veszi el az idődet. Egyébként a Facebook-ozás és az olvasgatás is egy önnyugtató tevékenység, mert eltereli a figyelmedet a stresszes feladatokról és közben azzal áltathatod magad, hogy csinálsz valamit.

Tipp: Írd le, hogy naponta mennyi időt töltesz ilyen dolgokkal, és meg fogsz lepődni, hogy mennyivel több, mint ahogyan Te érzékelted. Csökkentsd le ezeknek az idejét legalább a felére, de az az ideális, ha teljesen megszünteted ezeket a szokásokat, és inkább egy valóban hasznos és fontos dologra fordítod az idődet.

2. Hogyan változott a motiváltságod a hét folyamán? Mitől függött a változás?

A motiváltság ebben az esetben az az érzés, ami előre visz, amikor érzed magadban a kedvet, hogy csináld a dolgaidat. Az ember motiváltsága folyton hullámzik, de nem véletlenszerűen. Minden apró kis változásnak oka van. Ezek lehetnek fizikai okok is, mint a fáradtság vagy az éhség, lehetnek lelki okai is, mint egy vita a pároddal, önbizalomhiány, és lehetnek külső okai is, mint az időjárás.

Tipp: Ha sikerül rájönnöd, hogy milyen tényezők befolyásolják pozitívan és milyen tényezők befolyásolják negatívan a motiváltságodat, akkor a pozitívakat elő is tudod segíteni, illetve a negatívakat tudod csillapítani vagy elkerülni.

3. Hogyan változott a teljesítőképességed a hét folyamán? Mitől függött a változás?

Ez a kérdés hasonló az előzőhöz azzal a különbséggel, hogy itt nem a lelki állapotodat kell figyelned, hanem a terhelhetőségedet, a hatékonyságodat. Egy dolog lelkesnek lenni, és egy másik dolog haladni a feladataiddal. Még akár azt is megfigyelheted, hogy a motiváltság és a teljesítőképességed hogyan függnek össze.

Tipp: Úgy, ahogy a motiváltságnál, figyeld meg, hogy mivel segítheted elő a jobb teljesítményt és mivel segíthetsz magadon, ha épp rosszabb passzban vagy. Ezt is szétválaszthatod testi, lelki és külső okora.

4. A nap mely szakaszában vagy kreatív?

A heti megfigyelésről most térj át a napi megfigyelésre. Nem csak napról napra, hanem nap közben is változik, hogy mire vagyunk képesek és hogyan érezzük magunkat. Ha most elkülönítjük a változó tényezőket, mint az időjárás, vagy a párkapcsolati konfliktusok, akkor megfigyelhetsz magadon egy napi ciklust, ami általában jellemző Rád. Arról már biztosan hallottál, hogy vannak a pacsirta típusú emberek és vannak az éjszakai baglyok. Az emberek agya más-más napszakban működik jobban. De ez nem azt jelenti, hogy a nap többi részén használhatatlan vagy. A következő kérdésekben arra is fényt deríthetsz, hogy melyik napszak, milyen típusú feladatok végzésére ideális számodra.

Tipp: Figyeld meg, hogy melyik az a napszak, amikor könnyen jutnak egyedbe új ötletek, vagy megoldások. Ebben a napszakban lesz ideális számodra a kreatív feladatok beütemezése.

5. A nap mely szakaszában tudsz elemző, agyalós feladatokat megoldani?

Most azt figyeld meg, hogy melyik napszakban tudsz a legjobban haladni összetettebb feladatokkal. Például átlátni összefüggéseket, egy feladatot több nézőpontból is megvizsgálni, adatokat, információt gyűjteni, mérlegelni, racionálisan gondolkodni.

Tipp: Ha megvan ez a napszak, akkor erre az időre ütemezd be ezeket a feladatokat. Ne ijedj meg attól, hogy esetleg teljesen fel fog borulni az eddigi rutinod. Sokkal jobb eredményeket fogsz elérni, mint eddig és nem is fogod a munkát megterhelőnek érezni.

6. A nap mely szakaszában vagy képes csak rutin feladatok elvégzésére?

A rutin feladatok olyanok, amikhez nem kell túl sokat gondolkodni, szinte automatikusan mennek, mint például sablon email-ek elküldése, fogalmazások átnézése, hibakeresés, de akár lehetnek olyan feladatok is, mint a bevásárlás, takarítás, főzés. A lényeg, hogy nem kell hozzá nagy mentális kapacitás.

Tipp: Ha szeretnéd a napjaidat jól indítani és estig tartó lendületet szerezni, akkor kezd a napodat néhány rutin feladat elvégzésével. Ezek többnyire könnyűek, és hamar megvannak. Ettől lesz sok kis eredményed már a nap kezdetén ami feltölti a motivációs tankot, mert az elméd úgy fogja érezni, hogy siker szériában vagy. Ez olyan hormonokat szabadít fel, ami nagyobb és nehezebb feladatok elvégzéséhez is inspirációt ad.

7. Miben veszítesz sok energiát?

Végül figyeld meg magadon, hogy mik azok a tevékenységek, amik miatt teljesen kimerülsz. Az ilyen tevékenységek többnyire azért olyan fárasztóak, mert az eredményhez képest túl sok energiát emésztenek fel. Ez azt jelenti, hogy a befektetett energiád nagy része nem hasznosul. Ilyenek lehetnek például a múltbeli események kényszeres újragondolása, döntések meghozatala helyett a mi lesz ha összes verziójának újbóli átpörgetése, vagy a dolgok véget nem érő tökéletességre csiszolása. De lehet olyan is, hogy egy problémát újra és újra ugyanazon a módon próbálsz megoldani, mégis más eredményt vársz.

Tipp: Egy idő után már nem tudunk egy adott dologgal előrébb jutni, mert kihoztuk belőle amit lehetett. Ilyenkor csak az érzelmeinknek van rá szüksége, hogy újra és újra foglalkozzunk velük. Ez viszont már nem jár valós eredménnyel, csak idő és energiaveszteséggel. Ha megtaláltad ezeket a dolgokat, akkor adj magadnak egy előre meghatározott időt, amíg foglalkozhatsz velük, ezután viszont zárd le őket.

Kérdésed van? Tedd fel lentebb a hozzászólásban.

Ha van olyan ismerősöd, akinek hasznos lehet ez a cikk, küldd el neki is!